Görbetükör

Töredékek egy matróz naplójából: „……………………………………………………………………………………………

90.-ik nap

Már három hónapja szolgálok a Nimródon, amely már több mint húsz éve szeli a habokat a szabad vizeken. Az este nagy mulatságot szerveztek az új kapitány tiszteletére, akit a legénység kétharmados többséggel választott meg. A régi kapitányt – Francescot (becenevén a Táncoslábut) sokan nem szerették, mert a régi idők urainak leszármazottjának és hű követőének tartották. Még friss volt az emlék a régi urakról, akik ötven éven át zsarnokoskodtak a legénység felett! Ezért menni kellet Francesconak! A másik ok amiért nem szerettek Francescot az az volt, hogy sosem segített a hajótörötteken. Néhány hete (azt hiszem december 5.-én) egy csapat hajótöröttet pillantottunk meg egy lakatlan szigeten, de a kapitány nem engedte, hogy felvegyük őket. Azt mondta ennyi fölösleges terhet nem bír el a hajó. Akinek nem tetszik, elhagyhatja a fedélzetet és kiúszhat a partra… Az új kapitány Victor (magyarul Győző), nagyon barátságos és bölcs ember, és mindig segít a bajba jutott hajótörötteken. Amerikai őslakosok között nevelkedett, ezért barátai csak Dakotának nevezik!… ………………………………………………………………………………………………

200.-ik nap

Már több mint száz napja Victor a kapitány, de semmi javulást nem tapasztalunk a körülményeinket illetőleg. A kezdeti lelkesedés elmúlt, s ezzel az új kapitány népszerűsége is csökkeni látszik… A hajótársaságnak is tulajdonosa lett, egy igazi lovag, aki jobban bánik a karddal, mint a tollal. Most ettől remélünk egy kis fellendülést, fejlődést… ……………………………………………………………………………………………..

524.-ik nap

…egyre rosszabb a helyzetünk… A kapitánynak a fejébe szállt a dicsőség! Olyanná kezd válni, ami ellen harcolt éveken át. A vagyontárgyainkat elkobozza, és a közjavára fordítja, fizetést is egyre ritkábban, és egyre kevesebbet kapunk. Ez a utolsó bejegyzésem, mert a naplómat is el fogják venni tőlem, és a közösbe teszik, hogy mindenki tudjon írni bele, de csak azt amit a kapitány megenged. Már hallom is a lépteit a folyosón! Még csak annyit szeretnék…”

A történet kitalált, ha bárki bármilyen egyezést vél benne felfedezni a valós élettel, az csak a véletlen műve! (Vagy nem!)