Az ötödik dimenzió

A körleveleket általában olvasatlanul továbbítom is a kuka nevezetű hasznos kis jószágnak, de ma valami fura késztetést éreztem, hogy egy ilyen körlevél gyanús irományba beleolvassak. Talán azért mert alcímként az szerepelt, hogy “a NASA-tól kiszivárogtatott titkos információk”-at tartalmaz. Először azt hittem hogy valami új csillagot, bolygót vagy a földönkívüli életet fedezték fel, de amint kiderült már az első sorokból csak a 2012-es világvégéről szólt! Mivel ezzel a témával már én is foglalkoztam itt a blogban is, úgy gondoltam végig olvasom mit gondolnak a NASA szakemberei erről. Hamar kiderült azonban, hogy ez egy másik NASA lehet nem az amire elsőnek gondoltam, mert ekkora sületlenségeket még az amerikaiak sem tudnak kitalálni szerintem. Hogy mi is állt ebben a levélben azt most megpróbálom röviden összefoglalni! (Ha nem érdekel akkor ne olvasd tovább :P  )!

Rögtön az elején azzal kezdik, hogy a Hold 2012-ben hirtelen növeszt magának egy atmoszférát nátriumvegyületekből, amit a Mars megirigyel tőle ezért ő is növeszt magának egyet!

A Szibériai Nemzeti Tudományos Akadémia (ha egyáltalán létezik ilyen) szerint a Naprendszer egy nagy energiájú foton gyűrűbe lép be, amelyben közel 2000 évet fog eltölteni és ez hatalmas változásokat fog okozni a földi életben. Elsősorban, minden test fluoreszkálni fog, mely hatása, hogy 2000
évig, nem lesznek éjszakák! (Mindenki pihenje ki magát jól most még megteheti, mert aztán 2000 évig nem lesz alvás :P )! Továbbá, mivel a Föld rezgése 7,8 Hz-ről 12 Hz-re növekedett az elmúlt 30 évben, így a napi 24 óra valójában csak 16 óra! Ezért nincs időnk semmire, és ezért sietünk egyre jobban és fáradunk el hamar! (Remélem ezt a főnököm nem olvassa, mert még kiderül hogy túl sok órabért fizetett!) A tér és idő jelenleg ismert formája megszűnik és átlépünk az ötödik dimenzióba, ahol a pénz szükséglete is megszűnik! (Ezt amúgy sejtettem, hogy pont akkor fog megszűnni a pénz amikor végre nekem is van!) Az egoisták és a rosszindulatú emberek természetesen nem fogják túlélni. Akik túlélik azok viszont szép fényes aura öltözetet kapnak és telepatikus képességgel fognak rendelkezni! (Csak én érzem úgy, mintha valami szektás, hittérítős szaga lenne a dolognak?)

A legjobb viszont csak most jön: Dr. Berrende Fox szerint az emberi DNS (ami jelenleg két szálú ) 12 szálúvá fog programozódni (a “szakember” szerint ez egyes “kiválasztottaknál” már elkezdődött), és a betegségek is el fognak tűnni. Az ötödik dimenzióba való belépésnek azonban vannak mellékhatásai is, mint például erős fejfájás, izzadás, láz fáradékonyság, izomgyengeség, depresszió (lehet akkor én ma átléptem, mert reggel erősen fájt a fejem, és egész nap olyan levert és fáradt voltam)!

Tehát aki túl akarja élni ezt az egész dimenzióváltást, annak a következőt kell tennie: “tanulj meg magas frekvenciát árasztani, rezegtetni (jóság, szeretet, harmónia, fény, megértés, együttérzés), hogy megfelelj a Föld rezgésének, mely már megkezdte az ötödik dimenzió felé, a felemelkedést!”

Csak remélni tudom, hogy ezt valójában nem a NASA szakemberei találták ki, hanem valami idióta szektás vadbarom, aki két világvége jövendölés között nem tudta mivel eltölteni az időt!

Kellemes rezegtetést mindenkinek :)

Tanulj tinó!

“Tanulj fiam, hogy legyen belőled valaki, és ne egy gyárban kelljen majd robotolnod látástól Mikulásig!” Ismerős? Ugye, hallhattuk eleget a biztató szavakat gyerekkorunkban, szüleinktől, tanárainktól, ismerősöktől. És az ő gyerekkorukban ez még valóban így volt! Aki tanult annak jól fizető munkája lett a tanulmányai befejeztével, aki meg nem az húzhatta az igát napi 8-10 órában éhbérért!
Napjainkra ez azonban változott! A gyerek jól tanul, érettségi után egyetemre megy, lediplomázik! És akkor jön az első nagy pofára esés, amikor elballag az első állásinterjúra, diplomával a kezében! “Hisz Önnek nincs tapasztalata!” Hát honnan is lenne? A négy-öt egyetemi év nem számít annak? Az ötödik hasonló állásinterjú után elmegy a kedve az egésztől, és jelentkezik az első eladói állásra a sarki ABC-be, vagy elmegy külföldre csempét rakni, vagy epret szedni! De hát ezt lehet diploma nélkül is, akkor meg minek az elmúlt négy év? S ha már úgyis mindenhol az egy év tapasztalatot kérik, akkor miért nem változtatnak az oktatási rendszerben? Az utolsó egyetemi év lehetne például egy hosszabb szakmai gyakorlat egy cégnél, ahelyett, hogy olyan tantárgyakat oktatnak, melynek anyagát a diák a vizsga utáni napon “shift+delet”-tel töröl a memóriájából!
Lehet, hogy csak én látom ilyen sötéten a helyzetet, de személyes- és ismerőseim tapasztalatai alapján ez nem egy kitalált rémtörténet, hanem a valóság. Persze vannak kivételek, de az egyre ritkább, és ott általában van egy befolyásosabb ismerős, barát, rokon a háttérben aki eligazítja a szálakat!
Valóban van értelme tehát évekig koptatni az iskolapadot egy jó munkahely reményében?

Világvége 2.0.

Már-már nem telik el úgy hónap, hogy föl ne röppen egy hír a közelgő világvégéről. A legutóbbi ilyen gyöngyszem a múlt hónapban jelent meg, melyben azt állította a “hozzáértő szakember” (aki mellesleg egy amerikai kis egyház papja), hogy május 21.-én jön el a világvége. Ezt arra alapozta, hogy ő bizony ezt kiszámolta a Bibliából. A hívei persze minden fenntartás nélkül el is fogadták a mester állítását, és az említett nap előtt felmondtak munkahelyeiken, eladták vagyonukat, és a pénz nagy részét elszórakozták az utolsó napokban. És láss csodát az a fránya világvége már megint elmaradt, és a sok idióta most ott áll legatyásodva, munka nélkül. Azt nem értem miért nem adnak ki valamilyen törvényt ezeknek az egyházaknak a betiltására, mikor több kárt tesznek , mint hasznot (mondjuk ez igaz minden egyházra és vallásra!) Arról nem is beszélve, hogy az amerikai iskolák többségében már nem is taníthatják az evolúciós elméletet, szintén ezeknek a túlbuzgó egyházfőknek köszönhetően. Ahelyett tömik az agyukat a sok kreacionista baromsággal, és aztán csodálkozunk, hogy minden ilyen hülyeség Amerikából ered! Remélem ha tényleg jön egyszer a kataklizma akkor az Amerikába fog bekövetkezni, mint a katasztrófafilmekben, már igazán megérdemelnék a sok a rémisztgetés után!

Nemzeti ünnep szögedi módra

A hét Kolozsváron töltött év alatt egyszer sem hagytam ki a március 15.-i ünnepséget, és mivel már nagyon rég szerettem volna látni, hogy hogyan zajlik egy ilyen ünnep Magyarországon, hát most kihasználtam a lehetőséget. Reggel tíz előtt pár perccel értem a Dóm térre, ahol a programfüzet szerint 10 órakkor a Petőfi szobor koszoruzásával kezdődött az ünnepség sorozat. Nagy meglepetésemre a Dóm tér szinte üres volt. Egy kisebb csoport álldogált csupán a tér egyik sarkában. Az ünneplő “tömeg”

Ennek a kis csoportnak a fele valamilyen kórusnak a tagjai voltak (hogy milyen kórus az nem derült ki, ugyanis nem volt semmilyen felvezető beszéd). Egy gyors nótázás után elhelyezték a koszorút, majd szó nélkül továbbmentünk az Aradi vértanúk terére, ahol megismétlődött az előző jelenet (nóta, koszorú), majd ismét tovább a Széchenyi térre. Ekkora már egészen elment a kedvem az ünnepléstől. A városháza előtti ünnepélyes zászlófelvonás azonban ismét igazi ünnepi hangulatot teremtett. Volt ott minden mi szem-szájnak ingere (inkább csak a szemnek!), fúvószenekar, díszzászlóalj, hagyományőrző táncosok és nem utolsó sorban városatyák.

A zenekar

Itt már kezdett összegyülni a nép,  de azért még mindig nem volt az igazi. Ahhoz képest, hogy a lakosság száma háromszor akkora, mint a kolozsvári magyar lakosság száma, kevesen voltunk még mindig! (Arról nem is beszélve, hogy Kolozsváron ez nem munkaszüneti nap, mint itt!) Huszárok

A zászlófelvonás után fúvószenekar kísérettel átvonúlt a tömeg a Klauzál térre, ahol a Kossuth szobor koszorúzása mellett különböző kulturális programokkal szórakoztatták az ünneplő tömeget.

A nap fénypontja, az ünneplők számából itélve, a polgármester ünnepi beszéde volt. Ami ahhoz képest, hogy MSzP-s, nem is volt olyan rossz. Persze a beszédében be-be szólt a kormánypártnak elég rendesen, ami annyira nem tetszett (na nem azért mert nem volt igazság abban amit mondott, csak szerintem nem volt oda való, egy ünnepi beszédből nem kellene kampánybeszédet csinálni)! A végén azért mindenki tapsolt, pedig nem is fizettek érte! Botka László, Szeged polgármestere

Az ünnepség a Szózat eléneklésével zárult, majd a tömeg lassan oszlani kezdett.

Hát egy kicsit azért hiányzott, hogy a végén a tömegből nem hangzott fel a Székely himnusz, de legalább a buszon nem kellet attól tartanom, hogy kapok a számra a kabátomra tűzött kokárda miatt!

Jövőre azért inkább Kolozsváron töltöm az ünnepet, már csak a hangulat miatt is!

Viharos vizeken

Töredékek egy matróz naplójából: „……………………………………………………………………………………………

90.-ik nap

Már három hónapja szolgálok a Nimródon, amely már több mint húsz éve szeli a habokat a szabad vizeken. Az este nagy mulatságot szerveztek az új kapitány tiszteletére, akit a legénység kétharmados többséggel választott meg. A régi kapitányt – Francescot (becenevén a Táncoslábut) sokan nem szerették, mert a régi idők urainak leszármazottjának és hű követőének tartották. Még friss volt az emlék a régi urakról, akik ötven éven át zsarnokoskodtak a legénység felett! Ezért menni kellet Francesconak! A másik ok amiért nem szerettek Francescot az az volt, hogy sosem segített a hajótörötteken. Néhány hete (azt hiszem december 5.-én) egy csapat hajótöröttet pillantottunk meg egy lakatlan szigeten, de a kapitány nem engedte, hogy felvegyük őket. Azt mondta ennyi fölösleges terhet nem bír el a hajó. Akinek nem tetszik, elhagyhatja a fedélzetet és kiúszhat a partra… Az új kapitány Victor (magyarul Győző), nagyon barátságos és bölcs ember, és mindig segít a bajba jutott hajótörötteken. Amerikai őslakosok között nevelkedett, ezért barátai csak Dakotának nevezik!… ………………………………………………………………………………………………

200.-ik nap

Már több mint száz napja Victor a kapitány, de semmi javulást nem tapasztalunk a körülményeinket illetőleg. A kezdeti lelkesedés elmúlt, s ezzel az új kapitány népszerűsége is csökkeni látszik… A hajótársaságnak is tulajdonosa lett, egy igazi lovag, aki jobban bánik a karddal, mint a tollal. Most ettől remélünk egy kis fellendülést, fejlődést… ……………………………………………………………………………………………..

524.-ik nap

…egyre rosszabb a helyzetünk… A kapitánynak a fejébe szállt a dicsőség! Olyanná kezd válni, ami ellen harcolt éveken át. A vagyontárgyainkat elkobozza, és a közjavára fordítja, fizetést is egyre ritkábban, és egyre kevesebbet kapunk. Ez a utolsó bejegyzésem, mert a naplómat is el fogják venni tőlem, és a közösbe teszik, hogy mindenki tudjon írni bele, de csak azt amit a kapitány megenged. Már hallom is a lépteit a folyosón! Még csak annyit szeretnék…”

A történet kitalált, ha bárki bármilyen egyezést vél benne felfedezni a valós élettel, az csak a véletlen műve! (Vagy nem!)

Túl a barátságon

Botránytól volt hangos az elmúlt napokban a romániai magyar sajtó. Román “honfitársaink” ugyanis úgy döntöttek, hogy idén a Budapesti Nemzeti Színházban is koccintanak az egészségünkre december 1.-én, nemzeti ünnepük alkalmából. A budapesti román nagykövet megkérte a Nemzeti színház igazgatóját, a szivárványharcos Alföldi Robit, hogy ugyan engedje már meg neki, hogy meghívja néhány barátját, hogy iszogassanak a színpad szélén e jeles napon. Alföldi “úr” pedig egyből rá is bólintott, gondolva hátha neki is jut egy kis puliszka a végén. Arra azonban nem gondolt, hogy ezzel néhány millió magyarnak megforgatja a mellében a 90 éve beledöfött tőrt! Eszébe jutott viszont néhány jobb(ikos) érzésű embernek, akik rögtön tiltakozással fenyegetőztek, mire a bátor szivárványharcos meggondolta magát, és megmondta a román nagykövetnek, hogy mégsem ihatnak az ő színházában.  Pedig állítólag ők csak a román-magyar barátságot szerették volna megerősíteni. Csak azt nem értem miért épp most jutott eszükbe? A barátkozást mondjuk kezdhetnék azzal inkább, hogy nem szerveznek minden évben “ellen ünnepet” Kolozsváron március 15.-én,  és ellentüntetést, ha mi a a Bolyai Egyetemért tüntetünk , vagy nem próbálnak meg eltüntetni minden magyar kulturális emléket és magyar feliratot Erdély nagyobb városaiban. Amikor ez mind megvalósul akkor, elhiszem, hogy barátkozni akarnak! Addig nem. A másik oldalról csak annyit, hogy eddig nem igen szerettem a Jobbikot, és ez ezután sem fog változni, de tisztelem bennük, hogy legalább ők kiálltak, annak érdekében, hogy ez a provokáció gyanús esemény ne jöhessen létre! (Ha már másnak nem jutott eszében)!

Végezetül pedig egy dal, amely valamilyen szinten kapcsolódik a témához! Hallgassátok szeretettel!

A történelem útvesztői

A minap (egész pontosan október 6.-án) épp az egyetemről tartottam hazafele, amikor is az Aradi vértanúk terén egy kisebb, ünneplőbe öltözött, csoportosulást pillantottam meg. Sokuknak kezében koszorú volt, mások csak úgy álltak ott üres kézzel. Hirtelen nem tudtam hova tenni a dolgot, azt hittem egy eltévedt temetési menet közepébe csöppentem. De aztán észrevettem a tér egyik oldalán egy rézfúvós zenekart, a tér másik oldalán pedig egy díszzászlóalj közeledett, korabeli egyenruhában, a vállukon szuronyos puska, oldalukon kard. Hirtelen beugrott, hogy milyen nap is van. Na, nem úgy a mögöttem álló két csinos leánykának, akiket amúgy többször is láttam már kurzusokon, tehát az okosabb fajtából valók.

13 Aradi vértanú. Forrás:http://kulturport.hu/tart/rcikk/f/0/101357/1

Sokáig tanakodtak, hogy vajon miért gyűlt össze ez a sok ember, ilyen szépen kiöltözve. Ötleteik persze voltak, egyik jobb, mint a másik: az egyik (kívülről nem szőke) csaj szerint „biztos valamilyen 56-os megemlékezés”. A másik lány ötletei még jobbak voltak, szerinte már megint tüntetnek a kormány ellen. Hát én nem tudom, hogy itt Szegeden milyenek a tüntetések, de ha olyanok, hogy össze lehet keverni egy megemlékezéssel, akkor gyakrabban kellene tüntetést szervezni. Egy ideig nem zavartattam magam, a két lány eszmecseréje miatt, azt hittem csak hülyéskednek, s amúgy is a rezesbanda épp a Kossuth indulót játszotta és inkább rájuk figyeltem. (Nem tagadom közben eszembe jutott, hogy milyen mókás lenne a banda elé állni egy fél citrommal, és azt nyalogatni miközben játszanak). Egy idő után azonban megelégeltem lányok találgatásait, és hátra szóltam nekik, hogy a tizenhárom Aradi vértanúra emlékeznek meg. Láttam, amint az egyik lánynak felcsillan a szeme, és szinte önfeledten felkiált „hát persze március 15.-e”. Na, ez már nekem is sok volt így október elején, ezért jobbnak láttam, ha csendben odébb állok, még mielőtt valami csúnyát mondanék, azoknak a szép lányoknak. Ez történik, mikor olyan történelemkönyveket használnak, amit még a kommunizmusban írtak. Lehet, hogy ideje lenne már lecserélni a régi könyveket. Szeretném azt hinni azért, hogy ez egyedi eset volt. Vagy legalább is nem tömegesen előforduló dolog. Azért ez szerintem elég szomorú, de hát mit érthetek én ehhez, hisz én itt csak egy „román” diák vagyok, aki nincs honnan értsen a nagy magyar történelemhez!

Szebb jövőt!

Már megint egy…

A sok Darwint tagadó, és kreacionizmust hírdető könyv után egy újabb “remekmű” került a hazai könyvespolcokra. A könyv címe: Változtasd meg a DNS-ed! Szerzője pedig Dr. Robert Vincent Gerard filozófus és gyógyító látnok, aki a Georgia Állami Egyetemen 1985-ben szerezte meg a doktori címet (azt nem tudom, hogy a filozófusit vagy a gyógyító látnokit).

A “doktor” úr elmondása szerint 1997. júliusában egy DNS-aktiválási programot és a hozzá szükséges tudást szerzett szellemi segítőitől, amellyel képes a kromoszómákban található több szálú DNS-aktiválására és kódolására. A sok szerencsétlen (igazi) tudós meg évekig dolgozott, hogy kemény munka árán megalkossa az emberi géntérképet.

“Amikor az intuíció a tudatosság (theta-állapot) egy magasabb szintjére lép, megkezdődhet az alkotás, az önépítés folyamata. Ezt kifejlesztve mindenki megváltoztathatja DNS-ét, s ezzel az életét!” (Idézet a könyv ismertetőjéből)!

Ezek szerint a génsebészet, a plasztikai sebészet és a szépségszalonok kora leáldozóban van, ugyanis egy kis koncentrálással mindenki olyan kűlsőt és belsőt teremthet magának, amilyet akar.

Csak tudnám ki adott ennek az embernek doktori címet!

Akasztják a hóhért!

A törvény keze mindenkire lesújt, még a rendőrökre is újabban! Íme néhány kép, amely Kolozsváron, a Déva utcai rendőrség épülete előtt készűlt a napokban:

Hát nem mindennapi látvány az biztos! A tilosban parkoló rendőrautót elszállítják az erre felhatalmazott szervek.

Lehet, hogy vége a korrupciónak Romániában? Az új kormány mégis csak tesz valami jót is?

Vagy csak áprilisi tréfának szánták, csak valamit elnéztek a naptárban?

Nem lehet tudni, de meg kell hagyni érdekes látvány! Szeretnék gyakrabban találkozni hasonló esetekkel.

A képeket Erdelyi Zsolt készítette, és az ő engedélyével kerűltek fel ide! Köszönet érte!

Dekadencia

Olcsó húsnak híg a leve, tartja a mondás, ehhez csak annyit fűznék, hogy bizony sokszor a drágának is! Bentlakáshoz képest ugyanis mi elég sok lakbért és költséget fizetünk itt a Gruia tetején, kedvenc egyetemünk kis kollégiumában. És mit kapunk cserébe? Hát azon kivűl, hogy ingyen hallgathatjuk a CFR meccseit, és a vonatok füttyét, bizony nem sokat. Azt hiszem az lenne a legkevesebb, hogy abból a nem csekély pénzből, amit tőlünk beszednek, a kiégett neon égőket kicserélnék, vagy a több hónapja nem működő csapot megszereljék. De ezek tényleg csak a legalapvetőbb problémák. A gondok ott kezdődnek mikor megindul a lépcső a lábunk alatt (pedig nem is mozgó lépcső). Íme néhány kép : Így kezdődött. Itt még csak a vakolat hullott az oldaláról, de az erőteljesen. Most már életveszélyes, ugyanis már semmi sem tartja a helyén, egy rossz mozdulat és nyaktörés lehet a vége.Amint látszik eddig is csak valami szilikonhab féleség tartotta a helyén, hát nem csoda hogy másfél év után feladta a harcot. Most Huni tartja, de csak addig amíg elkészítem a fényképet. Ezzel még nincs is probléma mert egy lépcsőfokot át lehet lépni, csak az a baj, hogy lassan a többi is megirigyeli ettől a szabadságot és majd ők is függetlenedni akarnak.Igen ez épp olyan veszélyes amilyennek látszik. Már csak azt várom, hogy mikor ég ki ezen a folyosón is az égő, hogy ne is lássuk, hogy nincs lépcső.És ne higgye senki, hogy csak a lépcsők léptek a függetlenedés útjára. Az egyik fűrdőben mintha Szent László megérintette volna a csatabárdjával a falat, az kettényílt. Jobban mondva a csempék távolodtak el kissé (úgy egy ujjnyira) a faltól.

Ide vezet az, ha az építkezés során nem oda kerűl a pénz , ahol tényleg szükség lenne rá!

Hogy ezek után miért vagyok még mindig itt, arra van három egyszerü magyarázat:

1. A bentlakásnak van udvara és kertje, ahova jó időben ki lehet űlni, és nem kell egész nap egy panelban rohadni.

2. Jó a társaság (egy-két embert leszámítva), mindig van kihez szólni, vagy kitől segítséget kérni, ha úgy adódik.

3. Nem szeretek költözködni! Ezt a fél évet, amit még Kolozsváron szándékozom tölteni, már valahogy kibírom. Feltéve, hogy addig ránk nem omlik az egész ház (vagy ki nem raknak emiatt a bejegyzés miatt)!

« Régebbi bejegyzések

Follow

Get every new post delivered to your Inbox.